d ia" href="http://til.yourslimwomen.com/feed//72157594308662439/de.htm" />
d
ia
d
iaJohn Newman Ă©s Jemima Fourdrinier gyermekekĂ©nt jött a világra Londonban. Apja anglikán volt, anyja Ĺ‘sei pedig francia kálvinisták. 1816 nyarán átĂ©lt istenĂ©lmĂ©nye meghatározĂł lett egĂ©sz Ă©letĂ©re. Oxfordban tanult, 1816 Ă©s 1820 között a Trinity College növendĂ©ke, 1822-tĹ‘l pedig az Oriel College tagja Ă©s tanára. Miután teljesen meggyĹ‘zĹ‘dött arrĂłl, hogy Isten a cölibátusra Ă©s az emberek szolgálatára hĂvta el, szemináriumba jelentkezett, Ă©s 1824-ben anglikán diakĂłnussá, majd 1825-ben anglikán pappá szenteltĂ©k. Röviddel szentelĂ©se után az oxfordi Szent Kelemen templom szolgálatára rendeltĂ©k, majd 1828-tĂłl 1843-ig az Oxfordi Egyetem Szűz Mária templomának lelkĂ©sze lett.
Az oxfordi egyetem lelkĂ©szi szolgálata közben nagy buzgalommal látott hozzá az egyházatyák tanulmányozásához, Ă©s ezek a patrisztikai tanulmányok egyre közelebb vittĂ©k a katolikus tanĂtáshoz. Az az elhatározás kezdett Ă©rlelĹ‘dni benne, hogy a keresztĂ©nysĂ©get meg kell vĂ©deni a kor teolĂłgiai liberalizmusa ellen. Ez a liberalizmus azt hirdette, hogy nincs egy vallásban sem objektĂv, biztos igazság, ezĂ©rt minden vallás azonos Ă©rtĂ©kű, valamennyit el kell tűrni, a dogmák ugyanis csak vĂ©lemĂ©nyek.
1833-ban egyik alapĂtĂłja, majd szellemi irányĂtĂłja lett az Oxford-mozgalomnak, amely irodalmi hadjáratot indĂtott az anglikán egyház megĂşjulása Ă©rdekĂ©ben, Ă©s le akarta gyĹ‘zni a „high church”-ben eluralkodĂł liberalizmust. Newman ekkor dogmatikailag is egyre jobban közeledett a korábban megvetett, „antikrisztusi” Ă©s „rĂłmai rontásnak” tekintett katolikus egyházhoz. Az Oxford-mozgalomban Ăgy a katolicizmus Ă©s az anglikanizmus között közvetĂtĹ‘ irányzat kĂ©pviselĹ‘jekĂ©nt lĂ©pett fel. Newman az anglikanizmust az Ĺ‘segyházzal egybekapcsolva közĂ©psĹ‘ állást akart teremteni RĂłma Ă©s a protestantizmus közt, azt remĂ©lve, hogy az eredeti anglikanizmus egysĂ©gesĂtĹ‘ pĂłlusa lehet majd az egymástĂłl elválasztott keresztĂ©ny egyházaknak. Könyvei, levĂ©lváltásai, beszĂ©dei Ă©s szellemi hatása hamarosan tĂşlnĹ‘tt Oxford város határain, Ă©s egĂ©sz Angliában Ă©rdeklĹ‘dĂ©ssel Ă©s kĂváncsisággal tekintettek rá, mint tĂĽnemĂ©nyszerű lángelmĂ©re. 1833-tĂłl 1845-ig több művet Ărt az Egyház vĂ©delmĂ©ben, Ă©s Ĺ‘ Ărja az Oxford-mozgalom röpiratszerű traktátusainak jelentĂ©keny rĂ©szĂ©t, a 90 rĂ©szes Tracts for the Times ('IdĹ‘szerű röpiratok') közĂĽl 24-nek Ĺ‘ a szerzĹ‘je. Az 1841-ben megjelent utolsĂł traktátusában megkĂsĂ©rli bebizonyĂtani az anglikán Ă©s a rĂłmai egyház tanainak megegyezĂ©sĂ©t, illetĹ‘leg az angol egyház tanainak keretĂ©ben akarja bemutatni a katolikus egyházat. Az anglikán pĂĽspökök azonban szembefordulnak ezzel a kĂsĂ©rletĂ©vel, Ă©s számos támadás Ă©rte a nyilvánosság elĹ‘tt.
1839-tĹ‘l egyházatyák Ăşjabb tanulmányozása után egyre fokozĂłdĂł bizonyossággal jön rá az Ĺ‘segyház Ă©s a mai katolikus egyház azonosságára, hogy az Ĺ‘segyház nem az anglikán, hanem a rĂłmai katolikus egyházzá fejlĹ‘dött organikusan. Az Anglikán Egyházzal szemben Ă©bredt kĂ©telye után hat Ă©ven keresztĂĽl állhatatosan imádkozott Ă©s böjtölt a világosságĂ©rt. 1843-ban, mivel már nem Ă©rezte magát az anglikán egyház elĂ©g jĂł fiának, lemond plĂ©bániájárĂłl, otthagyja ragyogĂł akadĂ©miai pályafutását, lelki gyermekeit, hozzátartozĂłit Ă©s legjobb barátait, Ă©s teljes magányba vonul. A hosszas elmĂ©lkedĂ©sek Ă©s a kemĂ©ny aszkĂ©zis vĂ©gĂĽl megĂ©rleltĂ©k benne a megtĂ©rĂ©st: 1845. oktĂłber 9-Ă©n - nĂ©hány barátjával egyĂĽtt - letette a katolikus hitvallást boldog Dominic Barberi elĹ‘tt, Ă©s katolizált. A bĂ©rmálás szentsĂ©gĂ©t november 1-Ă©n az angol katolicizmus ĂşjjászervezĂ©sĂ©ben fĹ‘szerepet játszĂł Nicholas Wiseman bĂboros szolgáltatta ki számára. MĂ©g ebben az Ă©vben megĂrta konverziĂłjának rĂ©szletes, tárgyilagos okait a keresztĂ©ny tan fejlĹ‘dĂ©sĂ©rĹ‘l Ărt könyvĂ©ben (An Essay on the Development of Christian Doctrine), majd kĂ©sĹ‘bb, mikor az anglikán táborbĂłl kĂ©tszĂnűsĂ©ggel vádolták, a katolicizmushoz vezetĹ‘ Ăştját Apologiájában is feltárta[1]
hJohn Henry Newman - pĂ
d
iak a Women
nJohn Henry Newman - pĂ
d
iag e u Your Your l l Women Slim